Leírás---->>> MALMO

Malmö Svédország harmadik legnépesebb városa.

Malmö Svédország délnyugati részén, az Öresund mellett fekszik. 2000 óta az Öresund híd köti össze Dánia fővárosával, Koppenhágával. Svédország legdélebbi megyéjének, Skåne megyének a székhelye.

Malmőt 1275-ben alapította a lundi érsek erődített révként. Akkoriban a terület Dániához tartozott.

A 15. században 5000 fős népességével Dánia egyik legnagyobb városa volt. Az Öresund mentén a legfontosabb településsé vált, kereskedelmét a Hanza-szövetség is erősítette, és heringhalászatáról volt ismert. 1434-ben a város növekedése kikényszerítette egy új erőd, a Malmöhus megépítését. 1526-27-ben egész Malmö áttért a lutheránus hitre, az első városként Skandináviában.
Turning Torso

A város és Skåne tartomány a 17. században (végérvényesen az 1658-as Roskildei béke értelmében) Svédországhoz került. A várost ostrom és járvány tizedelte, s a hanyatlásnak csak az új kikötő megépítése vetett véget a 18. század végén. A vasútvonal megépülésével kezdetét vette az iparosítás, ami meghatározó tényezővé vált az elkövetkező 150 évre.

Az elmúlt évtizedekben az ipar hanyatlása, a munkahelyek elvesztése súlyos problémákat okozott a városban, amelyeken csak az 1990-es évek második felében sikerült többé-kevésbé úrrá lenni.

PPS---->>> MALMO

PPS---->>> MALMO

PPS---->>> MALMO

PPS--->>> LISBOA - METRO

PPS--->>> LISBOA - METRO

Leírás--->>> LISBOA - METRO

PPS--->>> LISBOA - METRO

Lisszabon (portugálul Lisboa) Portugália fővárosa és egyben legnagyobb városa. Megyeszékhelye még Lisszabon megyének, székhelye a Lisszaboni régiónak és központja Nagy-Lisszabon szubrégiónak.

A Lisszabon városban élő lakosok száma 489 562 fő,[1] míg a főváros vonzáskörzetének 2865 km² területén közel 2,8 millió ember él, az ország lakosságának 27,7%-a. A Lisszaboni régió Portugália leggazdagabb térsége, az egy főre jutó éves bruttó hazai terméke (GDP) az Európai Unió átlagánál is jelentősen magasabb, az ország bruttó hazai termékének 37%-át termeli. Lisszabon az ország politikai központja, itt található a kormány székhelye és a köztársaság elnökének rezidenciája is.

Két európai uniós hivatalnak van székhelye Lisszabonban, a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjá-nak (EMCDDA) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Hivatal-nak (EMSA). A Portugál Nyelvű Országok Közösségé-nek (CPLP) központja szintén itt található.

Lisszabon alapterülete 83,84 km², átlagos népsűrűsége 5839 lakos/km²-ként. A város jelenleg 53 kerületre van felosztva, azonban előkészítés alatt áll egy új kerület alakításának terve. Északon Odivelas és Loures községekkel, nyugaton Oeiras községgel, északnyugaton Amadora községgel, délkeletről pedig a Tejo folyó tölcsértorkolatával határos. Lisszabon a torkolat vonala mentén szomszédos a déli part községeivel Almadá-val, Seixal-lal, Barreiró-val, Moita-val, Montijo-val és Alcochete-vel.

LEÍRÁS --->>> KRÉTA

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Görögország e legdélibb régióját a helybeliek csak Megáloniszosznak, azaz Nagyszigetnek becézik.

A sziget népszerű turistacélpont. A turisták szívesen látogatják a Knósszosz, Phaisztosz és Gortüsz ásatásait, Rethymno velencei kastélyát és a Szamariász-szurdokot.

Kréta a minószi kultúra (kb. i. e. 2600–1400), a legrégebbi ismert európai civilizáció központja volt.

Kréta Görögország 13 régiójának egyike. Az ország legnagyobb szigete, ugyanakkor (Ciprus után) a második legnagyobb a Kelet-Mediterrán térségben. 2005-ös adatok szerint 650 ezren élnek a szigeten. Kréta hosszanti alakú, 260 kilométer hosszúságban nyúlik el kelet-nyugati irányban. Legnagyobb szélessége 60 kilométer, a legkisebb 12 kilométer. Területe 8336 km², tengerpartjának hossza 1046 km. Északon a Krétai-tenger (görögül: Κρητικό Πέλαγος), délen a Líbiai-tenger (görögül: Λιβυκό Πέλαγος) határolja. A görög szárazföldtől körülbelül 160 km-re délre fekszik.

Kréta felszíne hegyekkel szabdalt. A nyugat-kelet irányú hegyvonulat meghatározza a sziget arculatát. Ezt a hegyvonulatot három különböző hegycsoport alkotja:

    * Fehér-hegység vagy Lefká Óri (Λευκά Όρη, 2452 m);
    * Idi-vonulat, Pszilorítisz (Ψηλορείτης, 2456 m);
    * Díkti-hegység (Δίκτη, 2148 m);
    * Kedrosz (1777 m);
    * Thripti (1489 m)

Ezek a hegységek termékeny fennsíkokkal (Laszithíu, Omalósz, illetve Nída), barlangokkal (Diktéo Ándro és Idéo Ándro) és szurdokokkal (például a híres Szamariász-szurdok, Φαράγγι της Σαμαριάς) ajándékozzák meg Kréta szigetét.

Számos folyót találhatunk Krétán, például az Ieropotamosz-folyót a sziget déli részén.

 

 

PPS--->>> KRÉTA

PPS--->>> KRÉTA

PPS--->>> KRÉTA 2.

Leírás --->>> OSLO

Oslo kiejtése IPA /u'ʃlu/ Sound Audio, 1624 – 1877. december 31. között Christiania, 1878. január 1. – 1924. július 11. között Kristiania, de hivatalosan 1925. január 1. óta ismét Oslo) Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során kétszer is nevet változtatott, először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania, majd Kristiania névre, illetve másodszor 1925. január 1-jén, eredeti nevének visszavételével.

A The Economist 2006. januári listája szerint Oslo a világ legdrágább városa, megelőzve a 14 évig élen állt Tokiót.

Oslo az Oslofjord északi végénél fekszik. A fjord, amelyet a várossal átellenben fekvő Nesodden-félsziget csaknem kettévág, a várostól délre fekszik; a többi irányból zöld dombok és hegyek veszik körül. A város közigazgatási területén belül 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) és 343 tó (a legnagyobb a Maridalsvannet) található – ez utóbbiak egyébként fontos forrásai a város ivóvizének. A legmagasabb pont a 629 m magas Kirkeberget. Bár Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy, szokatlanul nagy a területe, amelynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki. Számos parkja és nyílt területe szellős és zöld képet ad neki. Nem ritka esemény (különösen télen) vad jávorszarvasok megjelenése Oslo városiasabb részein sem.

Oslo éghajlata nyáron viszonylag meleg, a nyári hónapok átlagos napi csúcshőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot. Általában a lehűlés október vége felé érkezik. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 35 °C volt (1901. július 21-én). A telek hosszúak és hidegek, a januári középhőmérséklet 4,3 °C. A hóesés egyenletesen oszlik el a téli hónapokban; átlagosan évente 30 napig van 25 cm-nél vastagabb hótakaró. A hidegrekord -27,9 °C (1871 februárjában). Az évi átlagos csapadékmennyiség 763 mm, a nyár enyhén csapadékosabb, mint a tél.

Oslo (English pronunciation: /ˈɒzloʊ/, OZ-loh,[2] Norwegian pronunciation: [²uʃlu] ( listen) or, rarer [²uslu] or [1uʃlu]) is the capital of and most populous city in Norway. Founded around 1048 by King Harald III, the city was elevated to a bishopric in 1070 and a capital under Haakon V around 1300. Personal unions with Denmark from 1397 to 1523 and again from 1536 to 1814 and with Sweden from 1814 to 1905 reduced its influence. After being destroyed by a fire in 1624, the city was moved closer to Akershus Castle during the reign of King Christian IV and renamed Christiania in his honour. It was established as a municipality (formannskapsdistrikt) on 1 January 1838. Following a spelling reform, it was known as Kristiania from 1877 to 1925, when its original Norwegian name was restored.

Oslo is the economic and governmental centre of Norway. The city is also a hub of Norwegian trade, banking, industry and shipping. It is an important centre for maritime industries and maritime trade in Europe. The city is home to many companies within the maritime sector, some of which are amongst the world's largest shipping companies, shipbrokers and maritime insurance brokers. Oslo is a pilot city of the Council of Europe and the European Commission intercultural cities programme.

Oslo is considered a global city and ranked "Beta World City" in studies performed by the Globalization and World Cities Study Group and Network in 2008.[3] It was ranked number one in terms of quality of life among European large cities in the European Cities of the Future 2012 report by fDi Magazine.[4] For several years, Oslo has been listed as one of the most expensive cities in the world along with such other global cities, as Zurich, Geneva, Copenhagen, Paris, and Tokyo.[5] In 2009, however, Oslo regained its status as the world's most expensive city.[6][7] A survey conducted by ECA International in 2011 placed Oslo 2nd after Tokyo.[8]

As of 2010 the metropolitan area of Oslo has a population of 1,442,318, of whom 912,046[9] live in the contiguous conurbation. The population currently increases at record rates, making it the fastest growing city in Europe.[10] This growth stems for the most part from immigration and high birth rates among immigrants, but also from intra-national migration. The Norwegian population in the city is not decreasing in absolute numbers, but in relative terms the pecentage of native Norwegians of the total population in the city proper is decreasing due to a growing immigrant population and thus a growing total population.[11] The immigrant share of the population in the city proper now counts more than 25% of the city's total.[

 

PPS--->>> OSLO

PPS--->>> OSLO

PPS--->>> OSLO

Leírás---EUROPA

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.

Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel egytizenötödét teszi ki.

Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666 és fél millió főre becsülték, ami a Föld népességének egyhetede.

Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja.

Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη, ejtsd: európé) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti. A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el.

Európa a Föld északi és keleti félgömbjén elterülő kontinens. Kis része átnyúlik a nyugati félgömbre is. Rajta halad át a kezdő hosszúsági kör. Keleten szorosan összefügg Ázsiával. Közös nevük Eurázsia. A kontinens Észak-, Dél-, Nyugat-, Kelet- és Közép-Európára osztják. Európa partvonala a legtagoltabb a kontinensek közül. Nagy félszigetei: Skandináv-, a Pireneusi-, az Appennini- és a Balkán-félsziget. Szárazföldre benyúló legnagyobb tengerei: a Balti-, az Adriai- és az Égei-tenger. Szigetei közül az Atlanti-óceánban a távolabb fekvő Izland és a Brit-sziget a legjelentősebbek. A Földközi-tenger szigetei közül a legnagyobbak: Korzika, Szardínia és Szicília. A Balti-tenger legnagyobb tengeröble a Botteni-öböl. Európa partjait a Skandináv-félszigeten és Brit-szigetek ÉNy-i vonalán hosszú, keskeny, mély, meredek falú, elágazó tengeröblök: a fjordok csipkézik. Völgyeiket eredetileg a folyók rajzolták ki. A jégkorszaki jégtakaró tengerbe nyúló gleccserei tovább mélyítették a völgyeket, és ezek a jég elolvadása után öblökké váltak. Kijáratuknál számtalan sziklasziget található. Egészen más a Balti-tenger partvidéke, ahol a tenger építő munkát végez. A lapos parton a hullámok kifutnak a szárazföldre. A partok előtt lerakott hordalékokból homokgátak -turzások - keletkeznek. A turzások néhol tengeröblökké zárnak el: ezek a lagúnák. A partra sodort homokot a szél munkálja tovább. Dűnékbe halmozza, és – növényzet híján – tovább is vándoroltatja. Ismét más képet mutatnak a partok az Atlanti partvidéken. Itt a magaspartokat a tengerjárás és a hullámverés állandóan pusztítja.

 

PPS---EUROPA I.

PPS--->>> EUROPA

PPS---EUROPA I.

PPS--->>> EUROPA II.

PPS--->>> EUROPA III.

Leírás --->>> SEVILLA

Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Lakossága 2003-ban 710 000, az agglomerációval együtt 1 294 000. Egyetemi város. A sevillai székesegyház a világ legnagyobb gótikus temploma.

Spanyolország déli részén, a Guadalquivir folyó partján fekszik. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörű kertjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak.

Sevilla éghajlata mediterrán jellegű, némi kontinentális behatással. Az évi átlaghőmérséklet 18,6 °C, ezáltal Európa egyik legmelegebb városának tekinthetjük. A telek enyhék, ami azt jelenti hogy a télen mért átlagos napi maximum hőmérséklet 15,9 °C, nyáron pedig 35,3 °C. Az évi csapadékmennyiség 534 mm (október és április között leginkább). A legcsapadékosabb hónap december, amikor is átlagosan 95 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma körülbelül 3000 óra egy évben.
Épületek, emlékművek, parkok

    * Andalúz Parlament (Parlamento Andaluz)
    * Macarena-kapu (Puerta Macarena)
    * Macarena-bazilika (Basílica de la Macarena)
    * Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
    * Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente)
    * Szent Klára-kolostor (Convento de Santa Clara)
    * Szent Lőrinc és a Mindenható Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesús del Gran Poder)
    * Hercules oszlopai (Los Hercules)
    * Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum)
    * Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina)
    * Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis)
    * Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula)
    * Szent Erzsébet-templom (Iglesia de Santa Isabel)
    * Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
    * Hölgyek palotája (Casa de las Duenas)
    * Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina)
    * Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
    * Régi Egyetem (Universidad Vieja)
    * Angyali Üdvözlet-templom és a Sevillai Kiválóságok Panteonja (Iglesia de la Anunción de los Sevillanos Illustres)
    * Szent Vince-templom (Iglesia de San Vicente)
    * Mária Magdolna-templom (Iglesia de Magdalena)
    * Szent József-kápolna (Capilla de San José)
    * Városháza (Ayuntamiento)
    * Megváltó-templom (Iglesia de San Salvador)
    * Pilátus háza (Casa de los Pilatos)
    * Szent István-templom (Iglesia de San Esteban)
    * Római vízvezeték romjai (Ruinas Acueducto)
    * Szent Miklós-templom (Iglesia de San Nicolás)
    * Székesegyház és a Giralda (Catedral y la Giralda)
    * Érseki palota (Palacio Arzobispal)
    * Királyi palota (Alcázar)
    * A Tiszteletre méltó papok kórháza és temploma (Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes)
    * Újvilági levéltár (Archivo General de Indias)
    * Királyi fegyverraktár (Real Maestranza de Artillería)
    * Aranytorony (Torre del Oro)
    * Maestranza Aréna (Plaza de Toros): a legjellegzetesebbnek tartott aréna az országban
    * II. Izabella-híd (Puente de Isabel II)
    * Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
    * Szent Thelmusz-palota (Palacio de San Telmo)
    * Egyetem (Universidad)
    * Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
    * Fehér Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa María la Blanca)
    * Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz)
    * Szent Bernát-templom (Iglesia de San Bernardo)
    * Lope de Vega Színház (Teatro Lope de Vega)
    * Mária Lujza-park (Parque María Luisa)
    * Királyi Pavilon (Pabellón Real)

PPS--->>> SEVILLA

PPS--->>> SEVILLA

PPS--->>> SEVILLA

Leírás--->>> TUNÉZIA

Tunézia Észak-Afrikában található, Líbia és Algéria között. Az ország területének fele a mediterrán tengerparti sávba sorolható (250–500 mm éves csapadékkal), míg maradék a Szahara része. Hegyvidékeket általában északon találhatunk; a klíma itt mérsékelt, enyhe, esős telekkel, és forró, meleg nyarakkal. Homoksivatag Dél-Tunéziában található.
Vízrajz

Jellegzetes képződmény a chott. A szó olyan tavat jelöl, amelyik az év legnagyobb részében, vagy akár több éven át is száraz. A mederben földutakat is kijárhatnak az arra járók. Néha viszont jön az eső és a meder megtelik vízzel - rövid időre, míg elpárolog. Ilyen nagy, száraz tavak láncolata húzódik a Szahara északi peremén Algériától a tengerig.

Szikrázó napsütés, kristálytiszta víz, csodás tengerpart – csupán kétórányi repülőútra. Ez Tunézia, a népszerű nyaralóhely, amely a hazánkhoz legközelebb eső egzotikum. Az afrikai ország továbbra is az egyik legolcsóbb célállomás, jó minőségű szolgáltatásokkal, remek szállodákkal, mosolygós helyiekkel – azaz Tunéziai ideális célpont lehet azoknak, akik elfogadható áron szeretnének jó minőségű nyaralást.

A Medina Tours Utazási Iroda jóvoltából most még kedvezőbb áron juthat el Tunéziába, azon belül is a szárazföldi rész üdülőparadicsomaiba: Monastir, Hammamet, Sousse- Port El Kantaoui a népszerű tengerpartrajaira. Mindegyik tengerparton számos jó minőségű szálloda közül választhat, ajánlataink közt a van három-, négy- és ötcsillagos hotel is, így mindenki megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő szállodát. Ugyanez igaz az ellátásra is, hiszen ebben is nagy a választék, ajánlataink között van félpanziós, teljes panziós és all inclusive ellátást kínáló ellátás is. De a szállodák szolgáltatás kínálata ezzel nem ér véget, hiszen a tunéziai hotelekben is számos sportolási és szórakozási lehetőség várja utasainkat.

S ha már Tunéziában jár, akkor érdemes megtekinteni az ország nevezetességeit, történelmi-, kulturális- és természeti látnivalóit. Ilyen kihagyhatatlan program a Szahara-túra, mely lenyűgöző látvány, felejthetetlen élményt jelent mindazoknak, akik részt vesznek e fakultatív kiránduláson. De az ilyen utazások között egyéb, érdekes programok is vannak, ilyen a főváros környékének megtekintése, a csodás Karthágó bebarangolása, vagy a főváros, Tunis fölött épült kis városrész hangulatának varázsa. Csodás képeket lehet készíteni a kék-fehérben pompázó Sidi Bou Said szűk utcáiról, az utcák végén felbukkanó öbölről, a csodás kapukról.

Fogadja el meghívásunkat egy nagyszerű minőségű, tunéziai nyaralásra, és bővítse emlékeinek listáját egy felejthetetlen tengerparti nyaralással. A Medina Tours utazási nyolc napos turnusokban szervez tunéziai tengerparti nyaralásokat, az utazást a Travel Service légitársaság közvetlen járatain biztosítjuk.

Tunézia vagy Tunisz (arabul تونس), hivatalosan a Tunéziai Köztársaság (الجمهرية التونسية) egy ország Észak-Afrika mediterrán tengerpartján. Nyugatról Algéria, délkeletről Líbia határolja. Az ország területének 45%-át a Szahara homokja borítja. A megmaradó terület megművelhető. A vidék már az ókorban is fontos volt; először Karthágó városa jött létre Tunézia földjén, majd később a Római Birodalom része lett. Az ország fővárosa Tunisz.

PPS--->>> TUNÉZIA

PPS--->>> TUNÉZIA

PPS--->>> TUNÉZIA

Leírás --->>> MaROCCO

Felszínét a fiatal Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Atlasz vonulatai hálózzák be. Északon a Rif-hegység előterében termékeny parti síkság húzódik. A Rif-hegység dél felé a Szebu-medencére tekint. A 600–1300 m magas Marokkói-Mezetát keletről a Középső-, az ország legmagasabb csúcsát hordozó Magas- és az Antiatlasz vonulatai határolják. Hegyvonulatok dél-délkelet felé a Szahara felé lejtenek. Az ország legmagasabb hegye a Túbkal-hegy (4165 m).
Vízrajz

A Földközi-tenger partján több öböl és fok található, míg az atlanti part kevésbé tagolt. Marokkótól északra húzódik a Gibraltári-szoros. Ennek forgalmát elvileg Marokkóból is lehet ellenőrizni, így e hely stratégiailag ma is jelentős.

A legjelentősebb folyók: Moulouya, Sebou, Rbia.Marokkó (hivatalos nevén Marokkói Királyság) egy arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően, a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédjai, északon Spanyolország (Ceuta, Melilla), keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara. Az ország neve Marrákes város nevéből ered

 

PPS--->>> MOROCCO

PPS--->>> MOROCCO

PPS--->>> MOROCCO

Leírás --->>> CORFU

Korfu (görög betűkkel: Κέρκυρα, Kérkira [ˈcercira]; ógörögül: Κέρκυρα vagy Κόρκυρα; latinul Corcyra; olaszul Corfù) egy sziget Görögországban, a Jón-tengerben. A Jón-szigetek egyik tagja, a csoport szigetei közül a második legnagyobb területű.[1] Kisebb, hozzá tartozó szigeteivel együttesen gyakorlatilag Korfu képezi az ország északnyugati határának szélét.[2] A szigetet egyetlen önkormányzatként kezelik, és Korfu közigazgatási terület fennhatósága alá tartozik. Az önkormányzat közigazgatási szempontból tartalmazza a főszigetet, Korfut, valamint három kisebb tartozékát, Eríkusza, Mathráki és Othoní szigeteket. A sziget legnagyobb települését és az önkormányzat székhelyét is Korfunak hívják, lakossága 33 886 fő.[3] A sziget ad otthont a Jón Egyetemnek.

A sziget már a görög mitológia kezdeteitől fogva összefonódik Görögország történelmével. Korfu neve ógörög nyelven – Kerküra vagy Korküra – két erőteljes vízi szimbólummal van kapcsolatban: Poszeidón görög isten, a tengerek királya; valamint Aszóposz, egy jelentős görög szárazföldi folyó.[4] A görög mítosz szerint Poszeidón beleszeretett egy gyönyörű nimfába, Kerkürába –, aki Aszóposz és Metópé folyami nimfa lánya volt –, majd elrabolta őt.[4] Poszeidón megvásárolta Kerkürának az addig még névvel nem rendelkező szigetet, és a házastársi boldogság érdekében felajánlotta, hogy róla nevezzék el a sziget, és Korküra legyen a neve.[4] A sziget elnevezése később dór hatásra Kerküra névre alakult át.[5] Később született egy fiuk, akit Phaiaxnak neveztek el. A szülők úgy döntöttek, hogy a gyerekük neve után a sziget lakóit phaiakeszeknek nevezték. A név lemagyarosodása után ezt a népcsoportot phaiákoknak hívják, és Phaiaxot tartják a nép mitikus ősének.

A sziget történelme során számos csata és hódítás színhelyéül szolgált Korfu. Ezeknek az összecsapásoknak a maradványai és bizonyítékai ma is megtalálhatók a szigeten azoknak a váraknak a formájában, amelyek stratégiai szempontból jelentős helyeken találhatóak. Ezen várak közül kettő a székhelyt, Korfu városát keríti körbe, ezzel ez az egyetlen település Görögország területén, amelyik ilyen módon van körülvéve. Ennek köszönhetően a görög kormány hivatalosan is kasztropolisz (’várváros’, ’várak városa’) névvel illeti Korfut.[5] Korfu hosszú időn keresztül a Velencei Köztársaság irányítása alatt állt, amely több török ostromot is vissza tudott verni egészen addig, amíg a sziget brit kormányzás alá került a napóleoni háborúk (1799–1815) egyik következményeként. A Brit Birodalom végül átengedte Korfut a többi környező szigettel együtt a Jón-szigeteki Egyesült Államok részére az 1864-ben megkötött londoni szerződés értelmében. Ennek köszönhetően a sziget a Görög Királyság részévé vált.

Korfu rendkívül népszerű turistacélpont, igen nagy forgalommal rendelkezik ezen a területen.[1][6][7] Egészen a 20. század elejéig a szigetet legfőképpen európai uralkodók, illetve az elit tagjai látogatták; többek között II. Vilmos német császár vagy Wittelsbach Erzsébet magyar királyné is gyakran itt töltötte szabadidejét. Korfut napjainkban széles körben látogatják középosztályú családok is – leginkább az Egyesült Királyságból, Skandináviából és Németországból –, ennek következményeként tömegturizmus alakult ki a szigeten.[8] Korfu ennek ellenére még mindig népszerű a világ elitjének körében is, a sziget északkeleti részében például a lakástulajdonosok között megtalálhatóak a Rothschild család egyes tagjai, illetve több orosz oligarcha, viszont David Cameron brit miniszterelnök és Károly walesi herceg is alkalmi látogatónak számítanak a területen.[9][10] A sziget székhelyének az óvárosát 2007-ben az International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) javaslatát követően felvették az UNESCO Világörökségi Listájára mint kulturális értéket

PPS--->>> CORFU

PPS--->>> CORFU

PPS--->>> CORFU