2012. július 6., péntek

Leírás --->>> HOLLANDIA

Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 4 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Aruba, Curaçao és Sint Maarten. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Vízhálózata rendkívül gazdag. Az országba érkező folyók mind az Északi-tengerbe ömlenek.

1928-ban Amszterdamban rendezték a nyári olimpiai játékokat.
Hollandia az Északnémet-alföld nyugati folytatása. Kialakulása folyamán az óidei kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak délen, az Ardennekhez tartozó dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevő Holland-alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények borítják. A süllyedés mindmáig tart, az ország területének harmada már a tengerszint alatt van. A Holland-alföld a mai felszínt kialakító erők – a szél, a folyók és a jég munkája – három, jól elkülöníthető részre osztja:

    * A parti dűnék végigkísérik az Északi-tenger partját. A 3–5 km széles, helyenként az 50–60 m magasságot is elérő dűnesort délnyugaton és északon a vihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Nyugati Fríz-szigetek. Mögöttük a Watt-tenger húzódik. A dűnék sivár, sós homokja terméketlen.

    * Marsch – a dűnesor mögött szélesedő sávban a folyami eredetű 'marsch' helyezkedik el. Ezt a területet a Schelde, a Maas és főként a Rajna egykori deltái töltötték fel. Jellemző e tájra a folyóágak és az azokat összekötő csatornák hálózata. A terület legnagyobb része mára a tenger szintje alá süllyedt. Legmélyebb pontja (-6,7 m) Rotterdamtól északra található.

A hollandok a vihardagályok ellen először magaslatokat emeltek, majd gátakat építettek, és szélmalmokkal szivattyúzták vissza a tengerbe a vizet. A tengertől visszahódított területek neve polder.

A 'marsch' Hollandia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része, de az ott élőket folyamatosan veszélyeztetik a vihardagályok. Védelmükre a 20. században két nagy létesítményt építettek:

A Zuiderzee program

A területnyerés legszemléletesebb példája a Zuiderzee lezárása volt a harmincas években. Frízföld és Észak-Holland tartományok között egy 30 km hosszú gátat, az úgynevezett zárógátat építettek. A Zuiderzee ezzel beltengerré vált, és ettől kezdve IJsselmeer (Ijssel-tó) a neve. Mivel a tengervizet a gát elzárta, ez a beltenger lassan édesvizűvé vált. Az Ijssel-tóban négy nagy poldert építettek, és ezzel 1650 km² területet nyertek. Ez a terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.

A Delta-projekt
A Delta-terv térképe
Delta-terv zsiliprendszere

1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. A katasztrófában sok száz ember vesztette életét. Világossá vált, hogy a Delta-tervet a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Ez a terv a délnyugati tengeröblök elzárását tűzte ki célul. Mára minden tengeröböl zárt, kivéve az Új Víziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését teszik lehetővé.

A Keleti-Scheldét egy 3200 méter hosszú, 65 betonoszlop között elhelyezkedő 62 acélkapuból álló zsiliprendszerrel zárták le. Rendesen ezek a kapuk nyitva vannak, viharban azonban leeresztik őket, hogy a dühöngő tengert kívül rekesszék. Azért választották ezt a lezárási módot, hogy ne veszélyeztessék a Keleti-Scheldében a kagylók halászatát, ami a dagály áramlásától függ. 1986. október 4-én Beatrix királynő avatta fel a gátat.

    * A 'geest'-et a Rajna és a Maas egy északi és egy déli részre bontja. A területen található végmorénák magassága helyenként eléri az 50-60 métert. A mélyebb területek lefolyása sokszor nagyon rossz, ezért gyakoriak a mocsarak, lápok. A szántóföld kevés, sok a rét és a legelő.

Éghajlat

Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosít. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozása is kicsi. Az átlaghőmérséklet januárban +2 °C, júliusban pedig közel 17 °C. Ez nem jelenti azt, hogy soha ne fordulnának elő extrém hőmérsékletek: a Hollandiában valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 °C, a legmagasabb pedig +36,8 °C volt. A csapadék időben viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm.

Az egyes régiók között éghajlati különbségei csekélyek. Az északi és déli rész távolsága - több, mint 300 km - azonban némileg érezteti befolyását.
Vízrajz

Vízhálózata rendkívül gazdag. Az országba érkező folyók mind az Északi-tengerbe ömlenek. A Maas csak közvetlenül a torkolat előtt ágazik szét, míg a Rajna már az országba lépése előtt több ágra bomlik. Egyik ága délen a Waal, ami a Maassal közös tölcsértorkolatba ömlik. A főág nyugat felé Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még az IJssel is.

A folyóhálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki. A vízjárás egyenletes, ami kedvez a vízi közlekedésnek.
Talaj

Hollandia magasabban fekvő részeinek ('geest') talaja (keleten és délen) a pleisztocén idején alakult ki. Ez a talaj főleg homokból és kavicsból áll. Az alacsonyabb területek ('marsch') talaja (északon és nyugaton) fiatalabb: a holocén idején rakódott le; főleg agyagból és tőzegből áll.
Növény- és állatvilág

Az IJssel-tó és a Rajna torkolata közötti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős.

A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő feketetarka,fríz fajtájú teheneknek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas (6000 liter/év fölött) amit a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásának is köszönhető. A szántóföldek nagyobb részén termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. Ezen kívül búzát, árpát, burgonyát, cukorrépát, lent termesztenek. A sertés- és a baromfitenyésztés is jelentős.
Környezetvédelem

Hollandia népsűrűsége magas, ami erősen megterheli a környezetet. Régóta intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik, a felhasznált vegyszerek szintén rombolják a környezetet. E káros hatások csökkentése, következményeik enyhítése a holland környezetvédelem feladata.
Nemzeti parkok

A folyótorkolatokban, az árapály területeken, a belső területek lápjain maradtak olyan természeti értékek, amelyek megkívánják a védelmet. Az utóbbi 25 évben húsz nemzeti parkot jelöltek ki. A két legrégebbi magántulajdonban van:[2]

    * De Hoge Veluwe Nemzeti Park (Nationale Park De Hoge Veluwe): 5500 hektár fele erdő, fele legelő és vízfelület. Szarvas, muflon, vaddisznó él itt.
    * Veluwezoom Nemzeti Park - végmorénák vidéke 5000 hektáron. Erdő és legelő.

Természeti világörökség

Németországgal közös természeti világörökség a Watt-tenger.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése